Tudod mi az szeretni valakit?
S mikor kérdik büszkén letagadni,
minden utcán őt keresni, várni
S ha jött közömbös arcot vágni!
Befoglalni esti imádba,
s azt mondani: sose gondolsz rája!
Értékelni becsülni gondolatban,
S lekicsinylően megítélni szavakban.
Nem sírni, mintha nem is érdekelne
Elaludni könnyel a szemedben.
Mosolyogni, bár a szíved ég,
Tudod mi ez? - Dac
(irma)
Sír két szemem,
mert nem vagy most velem.......
Fáj a lelkem,
mert itt hagytál kedvesem......
Ég a szívem,..
mert hiányzol most nekem......
Ezzel azt akarom leírni,
hogy szeretlek teljesen.....
Álmomban kőszirtre szálltam,
Sas voltam – madár,
Körmöm karvaj,
Ragadtalak - magamnak,
Akartalak, s felfaltalak…
Nem közös - eggyé válni akartam,
Hanem beépíteni önző magamba,
Kitölteni bennem a hiányzó űrt,
De maga csak megadón, szótlanul tűrt.
Dühített, őrjített ez az arrogáns
Lenéző jóság, önfeláldozás.
A célomat – látja? – így is elérem,
Az öntelt húsát lassan megemésztem.
Az arcáról végre eltűnik az öröm…
Miközben vérét kéjesen szürcsölöm,
S édes - sós erejét magamba töltöm.
Véredet vettem, húsodat téptem,
Leheleted lett új éltem,
S tested magamban
Végleg eltemettem…
Leizzadva ébredtem.
(IRMA)
Olyan messze vagy,olyan nagyon távol,
Nem tudom gondolsz-e rám valahol máshol.
Nem tudom,meddig bírom az életet,
Nem tudom meddig tűrőm a tehetetlenséget.
A tehetetlenséget,amit miattad kell elviselnem,
Mert nem lehetsz mellettem,
Nem lehetsz az enyém!
A mi szerelmünk maga a paradicsom lenne,
De a szenvedélyünk a lehetetlen gyümölcse,
Viszont ígérem a szívem tied lesz örökre,
Szeretlek és tudnod kell:TE VAGY AZ ÁLMOM GYÖNYÖRE!!
Ne menj előttem,lehet,hogy nem tudlak követni.
Ne gyere mögöttem,lehet,hogy nem tudlak vezetni.
Gyere mellettem és légy a barátom."(irma)
Hajnalnak álmodlak, ----
hogy elűzd az ébredő magányt.---
Érints, hogy átéljelek,
akár egy látomást.---
Most imára hajtom fejem,
hozzád bújok csendesen. ---
Nem kérek tőled semmit,
csak fogdd meg a kezem.---
Bennem az arcod ragyog,
mosolyod zsolozsma.---
érintésedbe burkolózva tudom ,---
CSAK ÁLMODLAK. !!!! (Irma)
Soha ne feledd, nem vagy egyedül, minden gondolatom Hozzád menekül! Te vagy az álmom, Te vagy az ébredésem, Te vagy az összes szívverésem! (IRMA)
Nekem is effélék lettek volna gondjaim,?...
engem is cserbenhagytak volna álmaim,? ...
ily némaság fogta volna össze számat?,..
s talán-cserben hagytam a társam?...
meg sem kerestem volna?..
Én is ilyen lettem volna?...........
(Irma írása.!)
A szerelemben nincsenek évek,..
A szereleben csókok vannak,..
A szerelmben jaj a fösvénynek !
A szerelemben csak azok élnek,...
Kik szerelemből,..
ODAADNAK MINDENT.!!!!!!!!!
(Irma
Mit írjak neked egyetlenem?
Hiszen úgyis ismered a szívem.
Tudod mi lakozik lelkem mélyén,
egy örök kapocs szerelmünk élén?
Ha egyedül vagyok, vágyaim magányában,
bánatom ellen hívom ki szívedet.
Szerelmünk szigetére utazom melléd,
hogy veled legyek, csak veled.
Elég ha csak szemembe nézel,
tudod mit rejt bánatom.
Látod, üres szívem magányos csillag,
fenn a sötét égen ragyog.
Hozd el a fényt, kérlek
világíts meg engem!
Hozd el csillagodat az enyém mellé
s ragyogjuk be együtt a kék eget!
(irma
volt úgy, hogy megbántottál.
De kérlek ne hadj el engem soha,
mert nélküled az élet oly mostoha.