Amikor a teher már nehéz,Kezembe simulva segít,Egy mindörökkön álldott kéz.Amikor már a lét is fáj,Láthatatlan szem simogat,Rám csókol egy hangtalan száj.Ha érzem nem bírom tovább,A szívemhez hajolva,Erőt ád az édesanyám.
(irma)
